Vállalat
Magánszemély
EURÁFA nélkül
Összescaret down icon
cart icon
Bevásárlókocsi
Összescaret down icon

Robotgépek és Asimov

Az emberiséget mindig elbűvölték a gépek. Az ókori görögök idejében Zeusz a Talószt, a „fémembert” ajándékozta Európének. Talósz egy hatalmas, bronzból készült robotgép volt, amelyet azzal a céllal építettek, hogy védje Európét a Kréta szigetén található otthonában. A sziget partjait naponta háromszor megkerülő robotgép feladata az volt, hogy védelmet nyújtson a kalózok és a betolakodók ellen.

Bár Talósz csak a görög mitológia egyik történetében létezett, az antiküthérai szerkezet 1902-es felfedezése azt mutatja, hogy a görögök már Krisztus előtt 87 és 205 között összetett mechanikai technológiát fejlesztettek ki. Ez az eszköz, amely legalább 30 egymásba illeszkedő bronz fogaskerékből állt, egy analóg számítógép volt, amelyet miniatűr planetáriumnak terveztek, egy gépnek, amely előre jelzi az égitestek helyzetét csillagászati célokra.

Alexandriai Hérón, a körülbelül Krisztus után 10 és 70 között élt görög férfi matematikus és mérnök volt. Bár a kibernetika területe egészen a huszadik századig nem öntött formát, az automatizált eszközökkel végzett munkáját e terület első hivatalos kutatásának tartják.

Az „Automaták” című művében olyan gépeket ír le, amelyek csodákat tesznek lehetővé a templomokban, például automata ajtók és bort síró szobrok. Ezeket a funkciókat a gőznyomás, szél és víz felhasználása terén végzett kutatásainak eredményei tették lehetővé.

A történelem során a gépekkel kapcsolatos innováció másik forrása Da Vinci munkássága volt. Sokan megpróbálták újból létrehozni a gépeit a rajzai alapján. Egyes elemek teljes megoldást mutatnak be, mint például a repülő gép vagy a harci gépek. Mások egyszerűen csigamechanizmusokat vagy oszcilláló mozgást létrehozó rendszereket mutatnak be.

Da Vinci tervezett és valószínűleg meg is épített továbbá egy géplovagot, egy középkori páncélba öltözött robotgépet. A tervhez kapcsolódó, az 1950-es években újra megtalált feljegyzések szerint csigák és kábelek sora működtette a gépet, és képes volt felállni, leülni és a kezeit mozgatni.

Az automatizálás egyik talán legnagyobb hatású fejlesztését a Ford Motor Company végezte a huszadik században. Az Egyesült Államok közép-nyugati részén számos gabonaraktárban megszokott szállítószalagoktól lenyűgözve Henry Ford és Frederick Taylor közösen dolgozott ugyanezen koncepció megvalósításán a Ford T-modellt gyártó gyárban. A cél az volt, hogy hatékonyabbá tegyék a gyártási folyamatot, ezáltal csökkentve az árat, és a motorgépjárművet szélesebb közönség számára elérhetővé téve.

Láncos szállítószalagot használva a gépjármű alvázát egy 45 méter hosszú soron húzták végig, miközben 140 dolgozó szerelte fel a meghatározott alkatrészeket a járműre. További munkásokat alkalmaztak annak biztosítására, hogy mindenkinél kéznél legyen a szükséges alkatrész, így a gépjárművenkénti összeszerelési idő jelentősen csökkent. Összességében a szerelősoros technika és az alkalmazott automatizálási technológia egy jármű előállítási idejét több mint 12 óráról valamivel több mint 90 percre csökkentette.

1914-ben Ford több gépjárművet gyártott, mint az összes egyéb gépjárműgyártó együttesen.

Ahogy egyre több gépet kezdtek el használni, az emberekkel dolgozó és azokat segítő robotok egyre inkább valósággá váltak. A technológia folyamatos fejlődése által ihletett tudományos-fantasztikus művek kedvelt témája lett az ilyen gép-ember kapcsolat jövőbeni lehetőségeinek felvázolása.

Isaac Asimov, amerikai író és biokémia-professzor megjegyezte, hogy a tudományos-fantasztikus művek egyik megszokott cselekménye, hogy a robotokat létrehozza, majd elpusztítja az ember. Ez vezetett a Három törvény létrehozásához. Ezek szabályok, amelyek célja annak biztosítása, hogy a robotok nem okozhatnak kárt emberi lényben, a robotnak engedelmeskedniük kell a parancsoknak, és a robotoknak biztosítaniuk kell saját védelmüket.

Mostanáig a robotok programozóin múlt az ilyen szabályok betartása. Azonban az önálló, mesterséges intelligencián alapuló robotok és járművek mostanra már elérhető közelségben vannak, és olyan csoportok is léteznek már, amelyek komolyan vizsgálják az ilyen gépekkel kapcsolatos etikai, jogi és társadalmi-gazdasági kérdéseket.

Ha szeretne többet megtudni a robotika történetéről, töltse le a Distrelec „Robotikai és automatizálási útmutató” című kiadványát, amely egy 10%-os árengedménykódot is tartalmaz a következő vásárlásához.